Al Rahba

Sziasztok!

Ma több szempontból is érdekes nap volt.

Reggel azzal kezdődött, hogy megint lelkes volt az építkezős csapat, ment a kopácsolás ezerrel, persze mire megadtam magam és kimásztam az ágyból mert kelni kellett addigra abbahagyták. Anyáztam is kicsit

A másik dolog reggel, hogy kezd előjönni az allergiám... Hogy mitől azt ugyan nem tudom, de tuti az, viszket a szemem meg tüsszögök néha. Tiszta röhej...

Na mindegy, elindultam melózni, és belefutottam egy útfelújításba. Hát mit mondjak, kicsit máshogy zajlik mint otthon. Megy a maró gép, szedi fel az aszfaltot, mögötte 150 méterrel meg megy az aszfaltozó, és teríti az újat. Itt valószínű nem tart hetekig egy párszáz méteres szakasz felújítása.

Még egy érdekesség, amiről nemtudom írtam-e már, de ma megint feltűnt. A Yas szigetre egy irányonként 3 sávos alagúton lehet bejutni ahol 40km/h a sebesség határ. Na itt ha neadj isten 80-nal megy az ember, akkor gyakorlatilag a legszélső sávból is levillogják..  Tiszta röhej ez is, 100 alatt szinte senki nem megy. Fura na.

A strandon ma reggeltől már őrület volt, kezdődött azzal, hogy a motorcsónakban, ami tegnap beszart mindenféle biztosítékokat cseréltek, amitől megjavult, ezért a ma délutáni Al Rahba túrát már nem kellett lemondani, így 2kor neki is indultunk Dicksonnal. Ez a túra úgy néz ki, hogy felpakolunk annyi kajakot amennyire szükség lesz a nagy motrocsónakra, aztán sebbel-lobbal elmotorozunk kb 25 percet egy találkozóhelyig, ahol összeszedjük a turistákat, és elmotorosozunk a kezdőpontig. Ott lerakjuk a népet egy túravezetővel, aztán a motorossal irány a túra végpontja, ahol kb 2 óra múlva előbukkan a csapat a mangroveből.
Nekem ma volt az első ilyen túrám mint sofőr, de szerencsére mindenhova odataláltam. Mivel sejtettem, hogy 2 órát nem akarok egy helyen vakarózni, ezért feltettem egy tengeri kajakot is a hajóra, és addig elmentem egy kicsit evezgetni amig a túra folyamatban volt. Nagyon szép hely ez amúgy, és tök kihalt, senki nem ismeri, meg sekély is, motorcsónakok nem nagyon járnak erre, és ezért nyugis.
Hazafele persze megint beszart az egyik motor, de szerencsére Dickson kezelte a kérdést egy pót biztosítékkal, így végül is még világosban visszaértünk a strandra. 

Na sok a duma, jöjjön néhány kép:

Ilyen szép kis helyen kajakoztam ma! :)

A mai nap szomorú aktualitása, hogy a magyar csapat hazament, így most egy darabig magyar szó nélkül maradok. :(

Itt még Kati néni pihen az árnyékban edzés előtt

Békával. Az előző közös fotónkon még majdnem magasabb voltam, mondjuk az még 2005-ben volt! :) Azóta megnőtt mindenhogy! :)

Ez 2005.... Lehet énis megöregedtem-híztam kicsit...

Estére még jutott egy jó skypolás Karesszal és Zoliékkal, szóval ma nagyon tartalmas napot zártam!

Holnap pihenőnap!

Nektek jó óraátállítást! ;)

Sziasztok!

 

 

Ajánló
Kommentek
  1. Én