Sziasztok!

Nem vicceltem tegnap ezzel az ősszel, tényleg elég szar idő lett itt, mindjárt meg is fogok rá sértődni ha ez így megy tovább. Reggel szépen lementem dolgozni a strandra, de nem nagyon volt senki, ugyebár hűvös is volt, meg kicsit fújt a szél is. Nem is értettem, hogy minek vagyunk 5en beosztva mára. Aztán ripszropsz kiderült, hogy az egyik filippinó elmegy túrát vezetni, a másik az irodába, mert ott van valami dolga, a maradék kettő meg elmegy egy vitorlásért amit kölcsönadtunk valakinek pár hete, és visszahozzák. Na mondom, akkor mindjárt értem, hogy miért voltunk 5-en, ha abból csak én maradok a pultban. El is tűntek szépen a srácok, én meg csak lestem az ég alját, mert kezdett nagyon szarul kinézni. Izgultam is kicsit, hogy a túra visszaérjen mielőtt leszakad az ég, egy család ment ki 2 kicsi gyerekkel, nem lett volna jó valahol elhagyni őket. Na a lényeg, hogy kb 5 perccel azelőtt értek vissza, hogy igazán eldurvuljon a helyzet, de már a széllel megküzdöttek rendesen amíg átkeltek a csatornán. Alighogy elmentek megérkezett a vihar, nagy szél, villámok, eső, ahogy kell.

Keithtel a filippinó sráccal el is barikádoztuk magunkat az egyik konténerben, de azért kicsit izgultunk, mert tudtuk, hogy ha a vitorlázós csapattal (amiben mint később kiderült a Mark is benne volt) valami történik akkor nekünk kell mennünk a motorcsónakkal kimenteni őket. Nagy szerencsénkre egyszercsak megérkeztek a konténer mögül, kocsival, mert belátták ők is, hogy ez kicsit erős időjárás lett volna a vitorlázáshoz. Ezek után, mivel a strand természetesen időközben bezárt, fogtuk magunkat, elpakoltunk mindent  és szépen hazafelé vettük az irányt. Marha érdekes, hogy itt ugye nincs csatornázás az utaknál, merthogy minek, ezért aztán egy komolyabb eső után szabályosan úszni lehet egyik másik utcában… Szerencsére a Land Rover simán vette az akadályokat, ezért én már kb 2-re itthon voltam, be is ültem a géphez és kicsit dolgoztam a magyarországi dolgok előkészítésén.

Estefele, mikor már jobb idő volt gondoltam futok egyet, biztos felszáradt kicsit az utca, meg elnyelte a homok a vizet, meg ilyenek. Hát nem. Akkora pocsolyák vannak mint az Omszki tó…
Mindegy azért futottam egy kicsit mert most elég jól álltam energiával, de egy része pocsolyák átugrálásáról és sárban tapicskolásról szólt…

Holnapra is hasonló időt mondanak, ezért lemondtam a sárkányhajó edzést. Rég voltam már ilyen népszerű! :) Nem voltak kicsit sem szomorúak a hölgyek. Na majd hétfőn duplán megfingatom őket…

A nap végén pedig kellemes nőnapot kívánok minden érintettnek, Még van belőle néhány órátok, élvezzétek ki! Én lehajtok egy sört a tiszteletetekre! :)

Sziasztok!

Megosztás a facebookon